
2012. február 12-március 4.
| Részvételi díj: | 15-20 fő esetén 499.000 Ft + repülőjegy (kb. 280.000 Ft + illeték) 10-14 fő esetén 590.000 Ft + repülőjegy (kb. 280.000 Ft + illeték) |
|---|
Indulás Budapestről európai átszállással Mexikóvárosba, érkezés a kora esti órákban. Szállás: Mexikóváros.
Délelőtt a Guadalupei Szűz Mária bazilikába látogatunk. Délután kirándulás Teotihuacánba, az „Istenek vá-rosába”, Mexikó egyik leghíresebb rommezejéhez. (Holtak útja, Nappiramis, Holdpiramis, Quetzalcoatl-piramis) Szállás: Mexikóváros.
Érkezés a kora reggeli órákban. Akklimatizáció. Délután séta: Zócalón, katedrális, elnöki palota, Iturbide-palota, Szent Ferenc templom, Csempék háza, Bellas Artes, Főposta, Szent Domonkos templom, Museo Nacional de Antropología, Azték Nagytemplom, Frida Kahlo Múzeum. Éjszakai élet a Plaza Garibaldin (mariachi zenészekkel). Szállás: Mexikóváros.
Mexikóváros-Oaxaca (400 km, kb. 7,5 óra): útközben látogatás Cacaxtla romjainál: Kr. u. 1. évezred végéről való freskók. Szállás: Oaxaca.
Egész napos sűrű program következik: Mitla, a „holtak városa” (40 km); Monte Alban rommezeje, séta Oaxacában, a hangulatos koloniális városban, a 18. századi domonkos kolostor megtekintése, benne ősi zapoték emlékek, Monte Alban aranyleletei, a romvárosok mellett a mai indián kultúra képei. Szállás: Oaxaca.
Továbbindulunk a chiapasi hegyvidéken át San Cristobal de las Casas koloniális városáig (kb. 8 óra). San Juan Chamula egyedülálló templomának meglátogatása, este séta a városban: Katedrális, Szent Domonkos templom. Szállás: San Cristobal de las Casas.
5-6 órás út fotóstopokkal, pihenőkkel a dzsungelmélyi maja romvárosba, Palenquebe. Megálló Agua Azul víz-esésénél. Szállás: Palenque.
Palenque - maja város a chiapasi őserdőben: Feliratok temploma, a Nap, a Kereszt és a Leveles Kereszt temp-loma, Palota, helyi múzeum. Szállás: Palenque.
Kirándulás Bonampak maja városba (kb. 150 km, csodálatos, épségben fennmaradt freskók), majd ¾ órás csónakút Yaxchilánba, az őserdő és az Usumacinta folyó kanyarulata által védett „Zöld kövek városába”. Szállás: Palenque.
Reggeli után Guatemala felé vesszük az utunk. Célunk az Atitlán-tó és környéke, egésznapos utazás a chipasi, guatemalai hegyvidéken át. Szállás: a színpompás piacáról és Szent Tamás templomáról híres Chichicastenangóban.
Atitlán-tó – La Antigua. Guatemala régi fővárosa, La Antigua meglátogatása: barokk egyházi emlékek (kated-rális, jezsuita kolostor, La Merced- és Szent Ferenc templom) Szállás: La Antigua.
Hajnalban közepes nehézségű vulkántúra a Pacayához (kb. 4 óra), majd átutazunk Esquipulasba. Közép-Amerika második legfontosabb zarándokhelye: a csodatévő Fekete Krisztus megtekintése. Szállás: Esquipulas.
Korán reggel kirándulás Hondurasba, az egyik legnagyszerűbb maja emlék, Copán megtekintése: a Főtér ha-talmas sztéléi, a Hieroglifák lépcsője, Szobrok Múzeuma. Szállás: Rio Dulce.
Délelőtt csónaktúrára indulunk a Rio Dulcén a Karib-tengerig: a Mangrove-erdők madárvilága, San Felipe spa-nyol erődje, a guatemalai fekete garifunák lakta Livingston kikötővárosa. Folytatjuk utunkat a Petén-Itzá tavon fekvő Floresig. Szállás: Flores.
Az egyik leghatalmasabb maja város, Tikal és a körülötte elterülő nemzeti park meglátogatása. Ismerkedés az őserdő állatvilágával (papagájok, majmok, ormányos medvék). Szállás: Flores.
Reggel Belize felé vesszük az irányt. Határátkelés után Belize Cityből motorcsónakkal Caye Caulker festői szigetére érkezünk. Délután még kihajózunk, hogy a Karib-tenger korallzátonyainál rájákkal és cápákkal úsz-hassunk együtt. Szállás: Caye Caulker.
Ez a nap a teljes kikapcsolódásé. Bérelt hajónkkal két lakatlan szigetkúpot keresünk fel, az egyiken felütjük barbeque felszerelésünket, és frissiben sült homárral igyekszünk az egész napos korallok közt lebegés élményét kiegészíteni. Szállás: Caye Caulker.
Hosszú útra indulunk végig a Karib-tenger mentén, s ismét visszatérünk Mexikóba. Éjszaka a tengerpart mel-lett. Szállás: Playa del Carmen.
Reggeli után folytatjuk a Yucatán-félsziget felfedezését. A nap fő látnivalója Chitzen Itzá, amely egykor Kö-zép-Amerika legragyogóbb szakrális városa és a Tollas Kígyó kultusz központja volt. Felkeressük a Főpap Sír-ját, Obszervatóriumot, Ezer Oszlop csoportját, Harcosok Templomát, Jaguárok Templomát. Megmártózás egy ősi maja cenotéban, 30 m-rel a föld alatt: Ik Kil. Szállás: Playa del Carmen.
Az egyik legfestőibb maja romterület, Tulúm meglátogatása. Fürdőzési lehetőség a türkiz tengerben a csodála-tos kőépítmények árnyékában. Szállás: Playa del Carmen.
Reggel Cancunból visszarepülünk a fővárosba, csatlakozással a déli órákban hazaindulunk. Viszlát, Közép-Amerika! Éjszaka a repülőn.
Európai átszállás után Budapestre utazunk. Érkezés a déli órákban.
A csekély programmódosítás jogát kénytelenek vagyunk fenntartani!
Hosszú buszozásokra illetve időnkénti késői érkezésekre kell számítani.
Kényelmes, könnyű nyári ruhákkal (lehetőség szerint 100%-os pamut), fürdőruhával készüljünk és a biztonság kedvéért egy esőkabátot is csomagoljunk be. Lábbelinek egy kényelmes szandál, cipő a legalkalmasabb Esetleg egy zártabb, strapabíróbb cipőt is csomagolhatunk.
A mosatás néhány dollárért a szállodákban megoldható, érdemes olyan helyen mosatni, ahol több éjszakát töltünk, hogy ruháink kényelmesen és biztosan megszáradjanak. Magas faktorú napkrém, a napszúrás elkerülése végett egy kalap vagy kendő, frissítő kendő, WC-papír, szappan és szappantartó, saját törölköző, gumipapucs a zuhanyzáshoz, illetve a tengerpartra a forró homok miatt, egy hosszabb madzag ruhaszárításhoz, füldugó, övtáska vagy szütyő, amit a ruhánk alatt hordhatunk, zseblámpa. Ajánljuk, hogy csak egy nagyobb csomagot (a hátizsák a legkényelmesebb), illetve egy kézipoggyászt hozzanak magukkal.
Kellemes nyári időjárásra számíthatunk kb. 25 C-os átlag hőmérséklettel.
Mexikóváros-Oaxaca :450 km, kb. 6 óra
Oaxaca-Palenque: 815 km, 15 óra
San Cristóbal de las Casas-Panajachel : 414 km, 11 óra
La Antigua-Esquipulas: 267 km, 5óra
Flores-Belize City-Caulker :222km, 5 óra
Caulker-Playa del Carmen: 475km, 9 óra
A feszültség Mexikóban és Belize-ben 110V, Guatemalában változik 115 és 125V között, az európai kétágú dugók általában nem használhatók, a lapos villájú típust használják, célszerű átalakítót beszerezni akár még az utazás előtt, szükség esetén a helyszínen.
Mexikóban az általános fizetőeszköz a peso (MXN), (1USD=kb. 12,5 MXN; 1 EUR=kb. 1 MXN; 1 MXN=kb. 17 HUF),
Belize-ben a belizei dollár (BZD), (1 USD=kb. 1.9 BZD; 1 EUR=kb. 2,5 BZD; 1 BZD=kb. 105 HUF),
Guatemalában a quetzal (GTQ), (1 USD=kb. 8 GTQ; 1 EUR=kb. 10 GTQ; 1 GTQ=kb. 26 HUF)
Váltani a helyi idegenvezetőnél érdemes.
Legbiztonságosabb a travel cheque, ez bárhol bármikor könnyen kezelhető.
Bankkártya, utazási csekk használatára az út során lehetséges. Érdemes inkább ezeket választani fizetőeszközként.
A mexikói konyha nagyon változatos és gazdag. Főleg a nagyvárosokban széles a választék. Vegetáriánus éttermek is vannak. Boltokban olcsón hozzájuthatunk friss gyümölcsökhöz, zöldségekhez, tortillákhoz és sajtokhoz. A tengeri ételeket is érdemes megkóstolni a parti városokban, ám az eldugott kis falvakban ezekkel óvatosnak kell lenni. Belize-nek nincs igazából saját konyhája, de a bab és a rizs igen kedvelt itt minden formában. Fűszerezésük nem túl erőteljes. A szószokkal, amiket az asztalon találunk, óvatosan bánjunk, főleg Mexikóban. Guatemalában és Mexikóban. Minden sarkon tortillát készítenek, itt ez a kenyér, érdemes megkóstolni. A víz sajnos nem iható egyik országban sem, de palackozott formában bárhol könnyedén hozzáférhető. Belize-ben és Guatemalában arra is érdemes odafigyelni, hogy italunkba lehetőleg ne kerüljön jégkocka, mert nem valószínű, hogy palackozott vízből készítették. Az árban a reggeli benne foglaltatik.
-7 óra
Kötelező védőoltás nincs. Ajánlott hepatitis-A és B oltás.
Bővebb, szakszerű tanácsadásért, kérjük, forduljon a Nemzetközi Oltóközponthoz. (1097 Bp., Gyáli út 2-6., Tel.: 476-13-64) A higiénés körülmények elfogadhatóak, elegendő betartani az alapkövetelményeket. A gyümölcsöt mindig mossuk meg palackozott vízzel, vagy hámozzuk meg. A csapvizet csak fürdésre és fogmosásra használjuk, inni csak palackozott ásványvizet igyunk. Csak frissen főzött, illetve sütött ételeket fogyasszunk, valamint ne kérjünk italunkba jégkockát, és lehetőleg kerüljük azokat a zöldségeket, salátákat, gyümölcsöket, amelyeket csapvízben mostak meg. Az állandóan szedett gyógyszereinket ne hagyjuk itthon, valamint ajánlott egy kis egészségügyi csomagot összeállítani: hasmenés ellen ajánljuk a SMECTA-t vagy Reasec-et, fájdalom-, láz- és hányinger-csillapító, ragtapasz, némi kötszer, valamint vitaminok. (A helyszínen kapható Beptobismol nevű gyógyszer hányingerre és gyomorbántalmakra kiváló.)
Az utazáshoz magyar állampolgároknak vízumra nincs szükségük. Azonban fontos kikötés, hogy az útlevélnek hazaérkezéstől számítva még min. 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
A közbiztonság nem túl jó errefelé. Célszerű pénzünket több helyen tartani, fontosabb iratainknak (útlevél, repülőjegy, biztosítás) egy övtáskát beszerezni, hogy mindig magunknál tarthassuk azokat, lehetőleg a ruházat alatt. Sötétedés után nem ajánlott elhagyatott, sötét helyeken bóklászni. Fényképezőgépünkre, videokameránkra egész úton figyeljünk oda, használat után, mindig tegyük vissza táskánkba. Fotóstáska helyett érdemesebb a hátizsákban tartani a kameránkat, fényképezőgépünket, mert a tolvajok kevésbé figyelnek fel rá. Csomagjainkat ne hagyjuk őrizetlenül, és a főbb csomópontokon - buszállomás, vonatállomás - lehetőleg ne is engedjük el. Készpénz csak annyi legyen nálunk, amennyi egy napra szükséges, a nagyobb összegeket érdemes több helyre csomagolni. Fogadjuk meg csoportvezetőnk tanácsait!
Mexikóban Internet Cafekból lehet olcsóbban telefonálni és e-mailt küldeni. Guatemalában telefon-ügynökségeken keresztül lehet nemzetközi hívásokat intézni. Mobiltelefont nem érdemes hozni.
- 20 éjszaka szállást
- a részletes ismertetőben felsorolt minden egyes programot
- minden szükséges transzfert (busz, mikrobusz, csónak, hajó)
- a belize-i hajókirándulást
- a magyar és a helyi csoportvezetők díját
- az idegenvezetést
- a Budapest–Mexikóváros, Cancun–Mexikóváros és a Mexikóváros–Budapest repülőjegyeket
- a helyszínen fizetendő reptéri díjakat (kb. 40 USD)
- a helyszínen fizetendő költségeket (nemzeti park és múzeumbelépők, engedélyek, helyi adók, a helyi vezetők borravalói – 250 USD)
- a belize-i kilépési illetéket (kb. 20 USD)
- az egyéni kiadásokat (hordár, taxi, telefon, fotóengedélyek, stb.)
- a kötelező biztosításokat
Tetszettek a változatos és érdekes helyszínek. Az idegenvezető nagytudású, segítőkész, előzékeny.
A hosszú és unalmas buszutak viszont nem jók, be kéne iktatni ajánlott filmek vetítését, vagy tájékozatást adni az országok mai helyzetéről, ez többször elmaradft.
Transzfer, szállás, étkezés rendben.Időbe még belefért volna Tula megtekintése, aznap csak 11-kor indultunk várost nézni.
(2011. január 16-február 7.)
Az idegenvezetés kitűnő, széles látókörű és információdús volt. Legjobban Tikal, Palenque, Monte Alban és az Atitlan tó tetszett. A guatemalai busz nem volt megfelelő. A Mitla-Monte Alban programból az ősfát és a mescal készítő műhelyt ki lehetne hagyni. Oaxacára, az ottani múzeumra és az aranyleletekre viszont jobb lett volna több időt hagyni. A szállások kitűnőek, a Playa del Carmen-i kivételével. Az út jó ritmusú és dinamikus volt. Az út végén jó lett volna egy kis pihenés.
(2010. január 11-február 1.)
Minden program nagyon tetszett, idegenvezetőnk rendkívül felkészült volt. Sokat mesélt az út során, informatív, emberileg nagyon szimpatikus vezetést kaptunk. a buszozás nekem túl sok volt, jobb lett volna legalább egy repülést beiktatni. Sok múzeum kimaradt, pl. Monte Alban, Tikal. Minden szállás jó volt, csak a floresi és a Playa del Carmen-i nem tetszett. Jó lett volna, ha a csoport közösen oldja meg az étkezéseket. Nagyon tartalmas út volt. Jó lett volna, ha a mai élettel kapcsolatos programokon is részt vehetünk. Szívesen megnéztem volna kakaó és kávé ültetvényeket.
(2010. január 11-február 1.)
A program úgy ahogy volt, tökéletesre sikeredett. Egyik részt sem lehet kiragadni belőle, ahogy egy vers sora sem lehet tökéletesebb, mint az egész vers. A tudományos részeket feloldották a kalandos szakaszok. Így volt egy csodálatos egész.
Mindenütt megfelelő szállást kaptunk, egyes esetekben kimondottan romantikusat. A végig rendelkezésünkre álló nagy busz nagyon hasznos volt. Étkezéssel nem volt probléma.
Az út várakozásainkat messze felülmúlta. Az útvonal összeállításban és annak szervezésében önök a profik, véleményem, javaslatom nincs.
(2008. január 21-február 11.)
A meghirdetett programok színesen teljesültek. A két magyar vezető egymással nem rivalizálva, sok összefüggő történelmi tényt fejtett ki igen szakszerűen, jól felkészülve és lelkesen előadva.
A szolgáltatások színvonala a meghirdetetteknek megfelelő volt, a szállások jók, és aránylag hamar gyalogosan is megközelíthető minden látnivaló. Belize-i szállásra felhívni a figyelmet következő csoportnál: messze van mindentől, de jó!
Nagy távolságra való tekintettel sok időt töltöttünk buszon. Lehet, hogy egy-egy szakaszt a csoport repülővel is megtehetné, a busz a csomagokkal követné.
Amit vártam az úttól, az teljesült. Közelebb kerültem egy olyan történelmi kor megértéséhez, amelyet eddig csak gondolatban tudtam elképzelni. Kiadványaikra ezután is számítok, a későbbiekben is szeretnék utasuk lenni.
(2008. január 21-február 11.)
A program változatos, a régi és az új kultúrát is felöleli, és bemutatja a gyönyörű tájakat és az élővilágot is. A csoportvezetők felkészültek, a legújabb kutatási eredményeket is ismerik, megosztják velünk az olvasmányélményeiket is.
A szállások nagyon jó helyen vannak, szép virágos udvarokat rejtenek, az autóbusz kényelmes, és jó, hogy az étkezés a szállodában van.
Az út mindenben megfelelt az ízlésemnek, sok szép élménnyel lettem gazdagabb. Térdizületi gyulladás ellen legjobb a piramismászás! Megszűnt!
(2008. január 21-február 11.)
Az út nagyon jó volt, messze átlagon felül. Ilyen színvonalú tájékoztatást még nem hallottunk. Mindenben megfeleltek a szolgáltatások is, semmi gondunk, panaszunk nem volt. Az egész program maximálisan megfelelt az elképzelésünknek. 100%.
(2008. január 21-február 11.)
Az út igyekezett a különböző mezoamerikai kultúrákból keresztmetszetet adni, és kicsit a belize-i nyaralással a feszített tempót könnyíteni. Az összeállítás helyenként nem reális, mert időben megoldhatatlan. A helyi idegenvezetők expressz-sebességű tárlat és romterület vezetései nem előnyösek, akadályozzák a témában való elmerülést.
Szállás, étkezés, transzfer megfelelő és elfogadható, kifogást nem tudok mondani; a buszvezető ügyessége, szolgálatkészsége kiemelendő.
Mivel ez egy kulturális körút , a teljesség érdekében mégis a nyaralás helyett én még több programot csináltam volna a Yucatán-félszigeten (pl. Uxmal). A vadontúra a tikali nemzeti parkban legyen vadontúra!
(2008. január 21-február 11.)
A programok változatossága tökéletes volt.Az idegenvezetők tudása, udvariassága, kedvessége, figyelmessége, mindenre kiterjedő odafigyelése, segítőkészsége lenyűgözött, meghatott, az út sikerének kulcsa volt. Fogadják hálás köszönetem érte.
Szolgáltatások színvonala kifogástalan. Még sok ilyen utazásom legyen az Agrával!
(2008. január 21-február 11.)
Az alapprogramok jók voltak, ami igazán jó: a programmódosítások – rugalmasan – az egyes napok között, a helyi aktualitásoknak megfelelően. Az idegenvezetők felkészültsége kiváló volt. Határozottak voltak, s mindig kézben tartották a csoportot.
A szállodák tulajdonképpen jók voltak, egy-kettő kiváló. Ezt is várta az ember, még ha 4-5 csillagos színvonal jobb lett volna - persze nem ezért az árért!
A napi úti kvóta (látnivaló, program) nekem pont megfelelt. Se több, se kevesebb. Program 100%, szakmai idvez 100%, technikai idvez 100%.
(2008. január 21-február 11.)
A program nagyon jó volt, szerintem az arányok is megfelelőek voltak, szerencsére a kulturális javára, de jól esett a végén a rövid pihenés is. Köszönet az idegenvezetőnek a maja városoknál és a különböző múzeumokban adott ismertetőkért, ami érdekes, nagyon szakszerű volt. Kaptunk egy olyan áttekintést és szemléletmódot a maja kultúra vonatkozásában, ami kevés alkalommal és helyen adatik meg.
Ugyanakkor nagyon kevés információt kaptunk az egyes országok gazdaságáról, a mai életről, életmódról, szokásokról, semmit a kulturális területről (irodalom, zene, stb.). Nagyon jó lett volna a hosszú buszutazás alatti csend, vagy az utastársak ”érdekfeszítő” csevegése helyett hallhattuk volna ezeket az információkat.
A kiadott programleírás alapján, néhány helyen többre számítottam, mint amit kaptam. Ilyen volt pl. a 17. nap: csónakázás a szigetek között….. Ehelyett 3 helyen – nem túl messze - megállt a csónak és aki tudott, akart búvárkodott, a többi a csónakban napozott. Gondolom a program ára úgy lett megállapítva, hogy benne volt a búvárkodás, tehát pl. én aki nem búvárkodott, nem sokat láttam a korallzátonyokból és helyette sem kaptam mást. Talán célszerű lenne , ha a vezetőnek szabad keze lenne és felmérhetné, hogy milyen programra van igénye a többségnek, vagy alternatív lehetőséget biztosítanának.
Hiányoltam az előzetes tájékoztatásokat, a figyelemfelkeltő információkat az idegenvezető részéről. Mire gondolok? Mielőtt este szétszéled a társaság, jó lett volna - minden nap - a következő napi programot elmondani, a lehetséges problémás helyekre, a megfelelő öltözködésre, ruházatra való figyelmeztetés, tájékoztatás mellett. Nem volt átgondolt, hogyan lehet megoldani a napközbeni étkezést. Az idegenvezető ugyan 1-2 alkalommal szólt, hogy hosszú lesz az út és gondoskodjunk magunkról, csak épp azt nem tudtuk, hogy hol és mit lehet… Mexikóban nem igen van KÖZÉRT jellegű hely, ahol vásárolni lehetne, és útközben sem igen álltunk meg olyan helyen ahol valami harapnivalót lehetett volna venni.
A vacsorával kapcsolatban: mindenki oda ment és azt evett, amit tudott… A szállás: jó volt, hogy - nagyrészt - a belvároshoz közeli helyen volt a szállásunk, a Caya Caulker -i szállás műszaki állapota csapnivaló volt (a fürdőszobában vagy nem tudtam elzárni a csapot, vagy csak melegvíz volt, hatalmas repedések a falakon).
Minden elismerésem a mexikói busz vezetőjének, aki nagyon szolgálatkész volt, rendkívül jól vezette a buszt az igen bonyolult útvonalon és helyeken.
Szerintem jó volt az út szerkezete, de el kellene gondolkodni, hogy az Oaxaca és Palenque közötti 800 km-es buszozás helyett nem lehetne-e repülővel odamenni. Nyugodtam el lehetne hagyni a guatemalavárosi programot, helyette valami jobbat. Volt 1-2 olyan alkalom, amikor még belefért volna valami program, én jó néven vettem volna a plussz programokat, még akkor is, ha ez a helyszínen fizetendő többletköltséggel járt volna. Az utas tájékoztatón hangsúlyozni kellene a csónakkal történő szállás megközelítéseket, mert ha ez jobban tudatosul bennem, akkor más és kisebb bőröndöt vittem volna.
(2007. január 26-február 16.)
Programok és idegenvezetés:
Sikerült megismernem Mezo-Amerika prehispán népeinek vándorlását, lakóhelyeinek egy részét, építészetét, kultúráját egy nagyon tartalmas, gondosan megtervezett útvonal és program alapján. A kimerítő túrák és lazább napok jó arányban követték egymást.
Az idegenvezető nemcsak a vonatkozó művészettörténetben, de a meglátogatott országok történelmi és mai viszonyaiban is otthon van. Érezni lehetett, hogy szereti ezt a kultúrát és át is tudja adni hallgatóinak. Helyismerete mind a meglátogatott romok között, mind a városokban kiváló volt.
Nem tetszett: néhányunk kedvét szegte, hogy több utast a kulturális program helyett a vásárlás, fürdőzés jobban érdekelte. Ezt elég tapintatlanul, sűrűn közölték, főleg az út utolsó harmadában. Ha nincsenek a kellemetlen beszólások, lehet, hogy még alaposabban járhattuk volna be a romterületeket (főleg Chichen Itzában).
Szállás: nekem tetszettek a szálláshelyek, volt, amelyik romantikus kinézete (San Cristobal de las Casas, La Antiqua), volt, amelyik csodás környezete (Rio Dulce) miatt. Minden szálláshelyen tiszta ágynemű, kényelmes ágy várt bennünket.
Nem tetszett: Playa del Carmen, ami zajos, nyüzsgő város, hangos zenés éjszakai élettel, egymásba érő szállodákkal, bárokkal. (Egy éjszaka sem tudtam jól aludni a háromból.)
Az étkezés nekem nem okozott problémát.
A programfüzetben ezen út nehézségi foka közepes megítélést kapott. Javaslom, hogy a jövőben az előzetes, részletesebb programnál (vagy szóban) hívják fel a leendő utasok figyelmét, hogy a romok néha elég rossz gyalogúton, őserdőben közelíthetők meg, a megmászható piramisok lépcsői hiányosak, magasak. Az őserdőben, de az út során bármikor eleredhet az eső, tehát az esőkabát mindig az utasnál legyen és ne az autóbuszban!!!
Én 100%-ig meg vagyok elégedve az úttal, sok és felejthetetlen élményt kaptam.
(2007. január 22-február 12.)
Minden program tetszett, összességében nagyon jól éreztem magamat. Kiemelném a Bonampak-Yaxchilan napot a dzsungel kirándulással, valamint Caye Caulker-t. Az idegenvezető minden szempontból klassz, remélem, hogy lesz szerencsém még vele utazni.
Ami nem tetszett, az nem az utazási iroda és nem az idegenvezető hibája. Utastársaim érdeklődésének mélysége következtében kénytelen volt egyszerűsíteni. Így Monte Albánon, Copánon, Chichen Itzán és a Nemzeti Antropológiai Múzeumon a csoport egy részének hozzáállása miatt szinte csak keresztülrohantunk. Copánban pl. kimaradt a Szobrok múzeuma, a Nemzeti Antropológiai Múzeumban a maja kiállításon csak keresztülsuhantunk, Monte Albánt pedig a tücskök és szöcskék miatt kellett otthagyni. Ennek következtében némi hiányérzettel tértem haza. Érdeklődőbb emberekkel az út még sokkal jobb is lehetett volna.
A Playa del Carmen-i cabana elég kellemetlen élmény volt, a többi szállással nem volt gondom. Oaxaca, San Cristobal de las Casas és La Antigua pedig nagyon tetszett.
A transzfer megfelelő, a busz kényelmes volt, és nekem a motorcsónakos megoldás is tetszett.
A három hét alatt rosszat nem ettem, az idegenvezető is ajánlott jó helyeket. Tojást viszont egy ideig most nem fogok enni. Az út tartalmát tekintve nagyon változatos volt. A ritmusa megfelelő, nem voltak gondjaim a hosszabb buszozással sem. A dzsungeltúra esetleg lehetne hosszabb. Szívesen vettem volna, ha a régészeti parkokban tovább időzünk. Ennek kapcsán javasolnám, hogy az érdeklődők figyelmét fokozottabban hívják fel arra, hogy ez kulturális utazás, és nem a strandolás a lényeg.
(2007. január 22-február 12.)
(Igyekeztünk valós arányában megjeleníteni a pozitív illetve negatív visszajelzéseket;
az érthetőség és az olvasmányosság kedvéért több-kevesebb szerkesztést alkalmaztunk.
A neveket személyiségi jogok miatt nem közöljük.)
A szerző 1434-ben született Sevillában, 1510 körül szentelték pappá a Szent Domonkos rend kötelékében. Las Casast az Emberi Jogok Nyilatkozata egyik előhírnökének tartják. Prófétai hangjával, ahogy a latin-amerikai indiánokat védte, megelőzte saját korát. Las Casas azokban az időkben küzdött az indiánok emberi jogaiért, amikor a spanyol konkvisztádorok, leigázva az Újvilágot, elpusztították az inkák és aztékok birodalmát. Las Casast küzdelmeiben nem az emberi jogok filozófiája, hanem az Evangélium szelleme vezette
A könyv olvasmányos, egyben áttekintő leírást nyújt a prekolumbiánus Amerika legismertebb népéről, az aztékokról. Eredetüket és civilizációjukat vizsgálva Michael E. Smith külön kitér vallásuk, tudományuk bemutatására is; mindehhez a legújabb ásatások eredményeit, illetve saját, az azték lelőhelyekről és leletekről szerzett ismereteit használja fel. Az azték civilizáció két különböző kulturális tradíció, az ősi közép-mexikói földművelő népesség és az északi sivatagokból bevándorló harcos törzsek egybeolvadása során jött létre. Smith kötetében ismerteti, hogyan váltak az aztékok rövid idő alatt regionális hatalommá, és megmutatja, hogyan formálták át a tájat - csatornákkal, mocsárlecsapolásokkal, a hegyoldalak teraszosításával -, hogy az alkalmassá váljon többmilliós népük élelmezéséhez. A szerző a legújabb leletek felhasználásával tekinti át a nemesség fényűző életmódját, illetve a paloták szerepét a birodalom városállamainak kormányzásában. Újraértelmezi a vallásnak a birodalom feletti uralkodásban és a hétköznapi életben betöltött szerepét, illetve az aztékok gyakori emberáldozatainak megmagyarázásával érzékelteteti, milyen központi szerepet töltöttek be azok a társadalom működésében. A könyv utolsó fejezetei Cortez 1519-es érkezését és a birodalom meghódítását, valamint a népességét megtizedelő, az azték birodalom végső bukását okozó európai betegségek elterjedésének körülményeit tárgyalják. Az azték nép és nyelv azonban fennmaradt, létfontosságú részét képezve korunk mexikói kultúrájának.

Uxbal (Bardem) szerető apa, meg nem értett fiú, megkínzott szerető, illegális üzletember, az ártatlanok barátja. Szellemidéző és spiritiszta. Igazi mestere a túlélésnek, aki napjainkban él, Barcelona láthatatlan külvárosában. Amikor Uxbal megérzi halálának közeledtét, megpróbálja újra felvenni a kapcsolatot szeretteivel, megmenteni gyermekeit – és egyben önmagát. Uxbal története egy egyszerű történet: a hétköznapi emberek története, amit mindannyian átélünk.

Mexikóvárosban, nyomornegyedektől körülvéve található egy zárt terület, a Zóna. A mocsoktól, a szegénységtől, a bűnözés világától több méter magas betonfallal és szögesdrótkerítésekkel védik magukat a bent lakó kiváltságos gazdagok. Hatalmas házaival, gondozott kertjeivel, saját golfpályával, úgy tűnik, hogy a Zóna maga a paradicsom. Egy viharos éjjel óriási hirdetőoszlop dől a betonfalra. Ezt és az áramszünetet kihasználva, a nyomornegyedből három fiatal bemászik a tiltott területre, hogy gyorsan lopjanak valamit. Azzal viszont nem számolnak, hogy a Zóna lakói mindenre elszántan védik tulajdonukat. A viharos éjjel tragédiába fordul, két fiút agyonlőnek, valamint a Zóna egyik lakója és egy éjjeliőr is meghal. A harmadik behatoló, aki valójában egy kamasz fiú, elrejtőzik. A gazdagok területükön törvény felettinek érzik magukat, és hajtóvadászatot indítanak a harmadik rabló után, saját, lelketlen szabályaikat követve.

Fegyverlövés dörren a marokkói sivatagban. Ez indítja el egy amerikai turistapár küzdelmét a túlélésért, és köti őket a világ másik három pontján lévő emberekhez. Két marokkói fiúhoz, akik akaratlanul bűnözőkké válnak, egy dadushoz, aki két amerikai gyermeket igyekszik átcsempészni a mexikói határon, valamint a siket, problémás japán tinédzser apjához, akit a rendőrség köröz. A földrajzi távolság, a kultúra és a nyelv által elválasztott négy csoport a közös végzet felé tart. Néhány nap alatt mindegyikük megtapasztalja a tökéletes elveszettség érzését, miközben fölfedezik a kapcsolódás és a szeretet valódi mélységét.
"A Bábelt az a morális, belső igény hívta létre, hogy megtisztuljak és beszéljek mindarról, ami betöltötte a szívem és az elmém - mondja a rendező. - A legnagyobb élmény az volt számomra, hogy elkezdtem forgatni egy filmet az emberek közötti különbségről, arról, ami elválaszt bennünket, a fizikai és nyelvi korlátokról. Útközben rádöbbentem, hogy valójában arról készítek filmet, ami összekapcsol bennünket: a szeretetről és a fájdalomról."
A Bábel középpontjában a huszonegyedik század egyik legnagyobb problémája áll: az emberek közötti kommunikáció hiánya. A legszomorúbb az egészben, hogy nem kell elveszni a marokkói sivatagban, vagy a tokiói forgatagban, hogy elszigeteltnek, magányosnak érezzük magunkat. Inarritu szerint a legborzasztóbb magány az, amit magunkkal, a feleségünkkel, a gyermekeinkkel élünk meg. A rendező úgy véli, a film olyan nemzetközi nyelv, amely segítségével a művész áttörheti a valós és a kommunikációs gátakat bárhol a világon. "Nincs tökéletesebb eszköz a nyelvi korlátok áttörésére, mint a zene és a látvány. Ezeket nem szükséges lefordítani, mert általános emberi érzelmeket érintenek meg" - mondja.