+36/1 312 53 47

Kína

A név, mint annyiszor, megtévesztő: Kína nem egy ország, hanem úgyszólván egy kontinens: aki járt a déli szegletében, még semmit sem tud az északi fertályról, s aki bebarangolta a partvidéket, el sem tudja képzelni, hogy a belső sivatagok is ugyanehhez az országhoz tartoznak. Kína annyiféle, hogy csak egy szakértőkkel, felkészült és ihletett vezetőkkel érkező csapatnak van némi esélye arra, hogy ezt a sokféleséget valamiképp megtapasztalhassa. Gondoljunk csak bele: Kína legalább Marco Polo utazásai óta tartja igézetében Európát, és vált szinonimájává a Távol-Keletnek; ámde a velencei kalmár fia is több mint két évtizedet töltött el ezzel az utazással. Ez pedig nem csupán a veszélyes és mai mértékkel mérve lassú közlekedésnek volt köszönhető, hanem annak is, hogy Marco képtelen volt betelni ezzel a vidékkel: mind tovább és tovább vándorolt keletnek, míg el nem érte a Csendes-óceán partját. Ha a mi utunk nem is tart ennyi ideig, azért sok tekintetben Marco Polóhoz hasonlóan teszünk: mi is addig megyünk, szebbnél-szebb helyek után kutatva, míg úgy nem érezzük, hogy a velünk tartók hiteles képet kaphattak a különleges kultúrák ama mozaikjáról, amit ma Kínának nevezünk. Még ma is, annyi évvel a legendás Utolsó Császár bukása után, Kína sokkal inkább Birodalom, mint nyugati értelemben vett állam: és arra vállalkozunk, hogy keresztül-kasul beutazva ezt a birodalmat, fényt derítsünk arra a kérdésre, mely több mint hétszáz évvel ezelőtt Marcót is foglalkoztatta: mi az, ami képes egybe-forrasztani, egységessé tenni ezt a felfoghatatlan sokszínűséget?
  • Főváros: Peking
  • Terület: 9 640 821 km²
  • Becsült népesség: 1 365 810 000 ( 2014-es adatok alapján )
  • Beszélt nyelvek: mandarin
  • Hivatalos pénznem: Jüan ( 1 CNY – 43 HUF )
  • Időeltolódás Magyarországhoz képest:  + 7 óra
Elhelyezkedés, természeti  adottságok
Kína Ázsia dél – keleti részén fekszik, Észak – Koreával, Oroszországgal, Mongóliával, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal, Afganisztánnal, Pakisztánnal, Indiával, Nepállal, Bhutánnal, Mianmarral, Laosz-szal és Vietnámmal határos. Partjait a Pohaj-, a Sárga-, a Kelet –kínai és a Dél-kínai tenger mossa. Körülbelül 5000 sziget tartozik kínai fennhatóság alá, ezek két legnagyobbika Tajvan és Hajnan. Kína Oroszország és Kanada után a harmadik legnagyobb ország a világon, a különböző térségei között jelentős fejlettségi és természeti különbségek vannak. Az ország keleti, déli és tengerparti területei átlagosan fejlettebbek a nyugati és az északi körzetekhez képest. Kína legnagyobb része magashegység csupán keleten a tengerpartok közelében, a nagy folyók szakaszai mentén vannak alföldek. Legmagasabb pontja a Mount Everest vagy másnéven a Csomolungma, amely 8848 méter magas. Legnagyobb folyói a Jangce és a Sárga folyó. Az ország éghajlata hatalmas területe miatt nagy változatosságot mutat a dermesztő hidegtől az elviselhetetlen melegig. Kínában a környezetszennyezés párhuzamosan nő a gazdaság erősödésével, ennek javítása érdekében majdnem 200 nemzeti park található az országban, melyek megóvására komoly munkák folynak. Kína területének nagy részén sok a különleges, máshol nem fellelhető állatfaj, mint például az óriáspanda, az aranyszőrű majom, a dél-kínai tigris, a vörös koronás, vagy más néven mandzsu daru, valamint a Jangce két különleges állata: a krokodil és a fehér delfin.
Gazdaság
Kína népességének túlnyomó részét falusi lakosság alkotja és a mezőgazdaság rendkívül fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. A földművelés a legfontosabb mezőgazdasági ágazat. Kínában főleg rizs, búza, kukorica, szójabab terem. Az ipari növények között főleg a gyapot, a földmogyoró, a repce, a cukornád és a cukorrépa termelése jelentős. A kínai kormány előtérbe helyezte a mezőgazdaság fejlesztését, így emelné a parasztok jövedelmét, hogy a falvak és városok egymással harmonikusan fejlődhessenek. Kína nehézfémekben, vasötvözetekben és színesércekben gazdag, de a vegyipar és az elektronikai ipar is gyors fejlődést mutat. A csúcstechnológiát képviselő atomipar és az űrhajózási ipar is áttörésszerű fejlődésen ment keresztül a térségben. Ipari termelése jelentős, a selyemtől a szórakoztató elektronikáig mindennel foglalkozik, jellemző az olcsó áruk gyártása, leginkább a textiliparban.
Vallás, kultúra
Az ország kultúrája a többi fejlett kultúrától elzártan alakult ki és komoly hatást gyakorolt a környező országokra, így Japánra, Koreára és Vietnámra is. Kína nagyvárosaiban keveredik az ezeréves ősi kínai kultúra –  a Ming Csing dinasztia idejéből származó templomok formájában – a kommunista Maoista hagyományokkal és az a modern felhőkarcolókkal. A hagyományos kínai vallásnak nincs általánosan elfogadott elnevezése, olyan különböző elemek keverednek benne, amelyek egyaránt tekinthetők vallásnak, életfelfogásnak és filozófiának is.  A leginkább elterjedtek a taoizmus, konfucianizmus és a buddhizmus. A három tan sajátos együttműködése alapján a konfucianizmus egyeduralmat élvezett erkölcsi téren, a családi és társadalmi kapcsolatok terén. Szabályai, kultuszai, ceremóniái születésétől haláláig végigkísérték minden egyes kínai életét. Túlzott racionalizmusát a taoizmus egyensúlyozta, a maga misztikájával, mágiájával és babonáival. Végül, a buddhizmus a megváltás eszméjével, a pokol és a paradicsom elképzelésével, kolostoraival, szerzeteseivel, a halottak fölötti szútra olvasásával magára vállalta a lelkek megmentésének, a bűnök megbocsátásának, a temetések megszervezésének, az egész temetési szertartásrendnek s a halottakért való imádkozásnak a társadalom által rendkívül fontosnak tekintett gondját.
Társadalom, történelem
Az időszámítás előtti évezredekben Kína nagyon lassan fejlődött. A nagy kínai alföldön kialakult a földművelés, de a peremterületeken nomád állattenyésző népek éltek. Kína több mint kétezer éves feudális társadalma idején öt igazán virágzó korszaka volt, így a Nyugati Han-dinasztiának Wen Di és Jing Di császárától Han Wudi császáráig terjedő korszaka; a Tang-dinasztiának Jingguan időszakától Kaiyuan időszakáig terjedő korszaka; a Ming-dinasztia Yongxuan-korszaka; a Qing-dinasztia Kang Xi és Yong Zheng császárának korszaka, és emellett a Hadakozó Államok korszaka is ide sorolandó. A korszakok mindig akkor indultak virágzásnak, amikor az előző dinasztia bukása után a zűrzavar leküzdésével az ország fokozatosan megindult aranykora felé.
Jó tudni, Kína
  • Földrajzi fekvése miatt az országban természeti katasztrófák (földrengés, tájfun, árvíz), esetleg járványveszély ritkán előfordulhat, mely általában többnyire a déli-délkeleti részre jellemző.
  • Tavasszal az észak-keleti országrészben homokviharok fordulhatnak elő.
  • Több súlyos bűncselekményt a kínai jogszabályok halálbüntetéssel szankcionálnak (pl. kábítószer-kereskedelem és használat).
  • Kínában a csapvíz fogyasztása nem ajánlott, helyette javasoljuk a mindenhol könnyen hozzáférhető palackozott ivóvizet.
  • Tibetben sokan magaslati betegséget kapnak, érdemes gyógyszert vinni magunkkal.
  • Alkoholos italokat egyáltalán nem szabad felvinni a kínai repülőterekről felszálló, akár külföldre, akár belföldre induló repülőgépek fedélzetére.

Még több Ázsia út