+36/1 312 53 47

Üzbegisztán

  • Hivatalos név: Üzbég Köztársaság
  • Terület: 447 400 km2
  • Lakosság: 25 951 100 fő (37% városi)
  • Főváros: Taskent
  • Szomszédos országok: Kazahsztán, Türkmenisztán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán
  • Hivatalos nyelv: üzbég (egyéb nyelvek: orosz, tádzsik)
  • Hivatalos pénznem: üzbég szum
A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-Sanig húzódik. Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatóak, ettől keletre a Kizil-kum sivataga húzódik. Üzbegisztán déli és keleti részét magas hegységet vonulatai (Nura-tau, Csatkal-, Hisszár-hegység) hálózzák be, amelyek közé medencék (Fargonai-medence) és mély folyóvölgyek ékelődnek. Az ország keleti és déli részét a Tien-san vonulatai hálózzák be. Legmagasabb pontja: Khazret Sultan, 4643 méter. Legfőbb folyói az Amu-darja és a Szir-darja. Érdekesség, hogy még a szovjet időkben elkezdődött óriási ütemű öntözés olyannyira lecsökkentette e két folyó vízhozamát, hogy az Aral-tó gyakorlatilag mára lassan, de biztosan ki fog száradni. Népcsoportok: üzbég 60%, orosz 6%, tádzsik 5%, kazah 3%, karakalpak 3%, tatár 2%, egyéb 1%. Legfontosabb városai a fővároson kívül Namangan, Szamarkand és Andijon. Közigazgatásilag 12 tartományra oszlik fel. Államformája elnöki köztársaság. Vallási megoszlása: szunnita muzulmán 88%, orosz ortodox 9%, egyéb 3%. Földje ásványkincsekben (kőszén, kőolaj, földgáz, arany, ólom, volfrám) gazdag. Iparára a hagyományos texil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző. Legfontosabb mezőgazdasági terményei: gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, búza, kukorica, burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fargonai-medence selyemhernyó tenyésztése. Főbb kereskedelmi partnerei: Oroszország, Ukrajna, Németország, Dél-Korea, Kazahsztán, Olaszország, Amerikai Egyesült Államok, Tádzsikisztán, Kína Az Amu-darja mentén levő állam területe a 7. századtól arab, majd a 13-15. században mongol fennhatóság alatt állt. Az Arany Horda a 14. században Timur Lenk vezetésével itt rendezte be központját. A 16. századtól a buharai és (kisebb részben) a hivai emír uralma alatt állt. Az 1850 és 1868 közötti orosz terjeszkedés nyomán Buhara orosz védnökség alá került. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alakították meg. 1966-ban földrengés pusztította el Üzbegisztán fővárosát, Taskentet. Ezt követően Taskentet szinte teljesen újjáépítették, afféle szovjet mintavárost teremtettek belőle. 1990. június 20-án az Üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, és a sikertelen moszkvai puccsot követően kikiáltotta az ország teljes függetlenségét Üzbég Köztársaság néven, amelyet decemberben egy népszavazás is megerősített. 1991 decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közösségének tagja lett. Az ország elnökét személyi kultusz övezi, az ellenzéki pártokat betiltották. Az ország 2001-ben átengedett néhány volt szovjet katonai bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez. Az ország a nevét Özbeg kánról (1312-1342) kapta.
UNESCO VIlágörökségek, Üzbegisztán
  • Itchan-Kala, Híva történelmi óvárosa: az utolsó pihenőhely volt a karavánok számára, mielőtt átkeltek volna a sivatagon Irán felé. A közép-ázsiai muszlim építészet jelképe. Számos kiváló épülettel rendelkezik, így például Djuma-mecset, mauzóleumok, paloták.
  • Buhara történelmi óvárosa: az egykori Selyemúton fekvő város, több, mint 2000 éves múlttal. Az egyik legteljesebb példája annak, hogyan nézett ki egy középkori város Közép-Ázsiában.
  • Sahriszabz történelmi óvárosa: számos kivételes műemlékkel rendelkezik. Régi városnegyedek váltják egymást, amelyek magukon hordozzák a szekuláris elrendezést. Fénypontják Amir Temur és a temuridák alatt élte, a 15. és 16. században.
  • Szamarkand: a világ kultúráinak olvasztótégelye, méltán nevezik a „kultúrák kereszteződésének” is. Kr. e. 7 században alapították, de legjelentősebb fejlődését a timuridák alatt érte el a 14. és 15 században. A legfontosabb műemlékek között a Regisztán-mecset, a Bibi-Khanum-mecset, a Shakhi-Zinda fogolytábor és az Ulug-Beg Obszervatórium van.