+36/1 312 53 47

Törökország

Ha valaki Törökországba készül, mindenekelőtt azt érdemes szem előtt tartania, hogy a „török körutazás” és ehhez hasonló címkék alatt meghirdetett túrák többségén a világnak ezt az érdekes szegletét nem fogja megismerni. A mai Törökország területe ugyanis egy olyan, földrajzilag és kultúrtörténeti szempontból is egyedülálló térséget fed le, amelyet lehetetlen egy tengerparti nyaralással egybekötött hét alatt beutazni. Törökország nem egy ország, hanem egymás mellett létező kultúrák, éghajlati övek páratlan mozaikja. Itt az utazó ugyanolyan természetességgel juthat a sivatagból a szubtrópusi éghajlatra és onnan az alpesi rétekre, mint ahogy a kőkorszaki templomtól egy bizánci bazilika mozaikjai alá, és tovább egy karcsú minarethez. Mind a természet, mind a történelem bőkezűen bánt a kis-ázsiai félszigettel: hettiták, görögök, rómaiak, örmények, szírek, és a török törzsek tarka kavalkádja telepedett meg itt, és hagyta hátra emlékeit. Karavánszerájok, monostorok, antik és középkori metropoliszok impozáns romjai közt visz a Törökországot felfedezni kívánók útja. És ha ez nem volna elég, nagyon gyakran ugyanezt a változatosságot képesek elénk varázsolni az egyes városok is: Isztambul például olyan, akár egy színes album, amely nem csak képekkel, de illatokkal, ízekkel, dallamokkal is képes felidézni mindazt, ami az utóbbi kétezer évben itt történt. Akik kíváncsiak az ismert látnivalók – a Hagia Szophia, a Nemrut-hegy, vagy épp a Boszporusz – mellett az elrejtett kincsek, szokatlan látnivalók sokaságára, annak nyugodt szívvel ajánlhatók az Agra törökországi útjai.
  • Hivatalos név: Török Köztársaság
  • Terület: 773 473 km2
  • Lakosság: 75 058 900 fő (66% városi)
  • Főváros: Ankara
  • Szomszédos országok: Grúzia, Örményország, Irán, Azerbajdzsán, Irak, Szíria, Görögország, Bulgária
  • Hivatalos nyelv: török (egyéb nyelvek: kurd, arab, örmény, görög)
  • Hivatalos pénznem: török líra
Ha valaki Törökországba készül, mindenekelőtt azt érdemes szem előtt tartania, hogy a „török körutazás” és ehhez hasonló címkék alatt meghirdetett túrák többségén a világnak ezt az érdekes szegletét nem fogja megismerni. A mai Törökország területe ugyanis egy olyan, földrajzilag és kultúrtörténeti szempontból is egyedülálló térséget fed le, amelyet lehetetlen egy tengerparti nyaralással egybekötött hét alatt beutazni. Törökország nem egy ország, hanem egymás mellett létező kultúrák, éghajlati övek páratlan mozaikja. Itt az utazó ugyanolyan természetességgel juthat a sivatagból a szubtrópusi éghajlatra és onnan az alpesi rétekre, mint ahogy a kőkorszaki templomtól egy bizánci bazilika mozaikjai alá, és tovább egy karcsú minarethez. Mind a természet, mind a történelem bőkezűen bánt a kis-ázsiai félszigettel: hettiták, görögök, rómaiak, örmények, szírek, és a török törzsek tarka kavalkádja telepedett meg itt, és hagyta hátra emlékeit. Karavánszerájok, monostorok, antik és középkori metropoliszok impozáns romjai közt visz a Törökországot felfedezni kívánók útja.  És ha ez nem volna elég, nagyon gyakran ugyanezt a változatosságot képesek elénk varázsolni az egyes városok is: Isztambul például olyan, akár egy színes album, amely nem csak képekkel, de illatokkal, ízekkel, dallamokkal is képes felidézni mindazt, ami az utóbbi kétezer évben itt történt. Akik kíváncsiak az ismert látnivalók – a Hagia Szophia, a Nemrut-hegy, vagy épp a Boszporusz – mellett az elrejtett kincsek, szokatlan látnivalók sokaságára, annak nyugodt szívvel ajánlhatók az Agra törökországi útjai. A Közel-Kelet legnyugatabb országa a Fekete- és a Földközi-tenger között. Területének 3%-a Európában, 97%-a Ázsiában fekszik. Az ország európai része egyhangú síkság, amelyet északon az Isztrandzsa-hegység (1030 m), délen a Tekir-hegység (945 méter) határol. A Dardanellák és a Boszporusz, valamint az általuk közrefogott Márvány-tenger alkotja a két kontinens határát. Anatólia belsejét 800-1000 méter magas, kisebb medencékre osztott, száraz, kopár fennsík foglalja el. A helyenként félsivatagos, lefolyástalan mélyedéseket sósmocsarak és sóstavak (pl. Tuz-tó) töltik ki. A fennsíkot északról a Pontuszi-hegység (3937 méter), délről a Toros-hegyvidék 1200 kilométer hosszú láncai övezik. A Középső-Toroshoz északon kiterjedt, fiatal vulkáni terület csatlakozik (3916 méter). Az ország keleti részén a hatalmas lávatakaróval fedett Örmény-magasföld terül el. Legfőbb folyók a Kizilirmak, a Menderes, az Eufrátesz (Firat), a Tigris (Dicle), a Sakarya és a Kura. Az Égei- és Földközi-tenger partvidékén a mediterrán éghajlat a jellemző. A fekete-tengeri területeken a nedves szubtrópusi klíma az uralkodó. Az anatóliai területeken a kontinentális éghajlat a jellemző. A magashegységek régióját természetesen magyashegységi klíma uralja. Népcsoportjai: török 70%, kurd 20%, arab 2%, cigány 1%, cserkesz 0,5%, örmény 0,5%, egyéb 0,5%. Közigazgatásilag 81 tartományra oszlik fel. Államformája elnöki köztársaság. Fontosabb települései a főváros mellett Isztambul, Ízmir, Bursa, Adana. Vallási megoszlás: muzulmán 99% (szunnita 70%, alavita 20%, síita 9%), egyéb 1%. Gazdaságának fejlettsége elmarad az európai szinttől. Ásványkincsekben (fekete- és barnakőszén, vas-, króm- és rézérc, kőolaj, csiszolóanyagok) gazdag ország, vízenergia hasznosítása nagyarányú. Ipara sokoldalú, a nagy múltú kézműipar (szőnyegszövés, ötvösművészet) napjainkra elvesztette vezető szerepét. Fő ágazatai a textil- és élelmiszeripar, a dohányfeldolgozás, vas- és alumíniumkohászat és a gépgyártás. A mezőgazdaságban a növénytermesztésé a vezető szerep. A kevésbé csapadékos térszíneken a búza és az árpa termesztése elterjedt, a csapadékosabb, mediterrán éghajlatú partvidékeken citrusféléket, szőlőt, dohányt és gyapotot termesztenek. Tekintélyes az állatállománya (szarvasmarha, juh, angórakecske). A gyapjú a szőnyegszövő háziipar fontos alapanyaga. Az ország nagy súlyt fektet a jelentős bevételeket szolgáltató idegenforgalom fejlesztésére. A történelmi nagybirodalom, az Ottomán Birodalom megalapítója I. Oszmán volt a 14. század elején, akinek uralkodása idején a birodalom határai elérték a Márvány-tengert, majd 1354-ben a törökök Gallipoli bevételével behatoltak Európába. A hódító, terjeszkedő állam II. Szulejmán szultán uralma (16. század közepe) alatt élte fénykorát. Ekkor a birodalomhoz tartozott Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia, a Balkán-félsziget és a Kárpát-medence jelentős része. A 17. század végétől kezdve egymást érték a súlyos katonai és politikai vereségek, Törökországnak sorra le kellett mondania a meghódított területeiről. Az 1912-13. évi balkáni háborúkban a birodalom csaknem teljesen kiszorult Európából. Az országban 1919 és 1922 között nemzeti függetlenségi háború folyt Musztafa Kemal (Atatürk) vezetésével. A szultánságot eltörölték, és 1923-ban kikiáltották a Török Köztársaságot, a jelenlegi határai is akkor alakultak ki. Területe összekötő kapocs Európa és Ázsia között, számos kereskedelmi útvonal halad át területén. A stratégiailag fontos Boszporusz és Dardanellák tengerszoros 1936 óta áll ellenőrzése alatt. Felszámolták az iszlám világi hatalmát, bevezették a polgári törvénykezést, áttértek az európai időszámításra és a latin betűs írásra, törvénybe iktatták a nők egyenjogúságát. Atatürk haláláig (1938) a parlamentáris demokrácia és a többpártrendszer már gyökeret vert az országban, az alkotmány szerint a demokráciát a hadsereg védi. Az ország súlyos belső problémája a kurd kérdés, mivel a török állam mindenféle kurd önrendelkezést elutasít, 1984 óta állandóak a fegyveres összetűzések.
UNESCO Világörökségek, Törökország
  • Trója városának romjai: a város az első legfontosabb bizonyítása az anatóliai és a mediterrán civilizációk közötti kapcsolatnak. Számos monda kering a várossal kapcsolatban
  • Bursa és Cumalikizik: az itt található épületegyüttesek jelzik az Ottomán Birodalom születését, ugyanis sok a 14. század elejéről származik
  • Safranbolu: fontos karavánváros volt a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalakon. A városban található „Öreg mecset” 1322-ben épült.
  • Diyarbakir erőd és a Hevsel kertek: Felső-Tigris síkságán fekszenek. Fontos központ volt mind a hellén, a római, a szasszanida, a bizánci, az iszlám és az ottomán időkben, csakúgy mint jelenleg. A várost 5,8 kilométer fal veszi körül, alatta terül el a Hevsel kertek.
  • Epheszosz: a hellén és római időkből származő településegyüttes. Amfiteátrumot, könyvtárat is feltártak itt, de leghíresebb talán Artemisz Temploma.
  • Nagy Mecset és Divrigi Kórháza: a 13. században építtette Emir Ahmet sah, amikor a területet elérte a török hódítás
  • Hattusha: a Hattita Birodalom egykori fővárosának romjai. Leghíresebb részei az Oroszlánok kapuja, és a Királyi Kapu
  • Isztambul történelmi részei: pl. Kék-mecset
  • Nemrut Dag: I. Antiochusz mauzóleuma, Nagy Sándor birodalma után Észak-Szíriában és az Eufrátesz mentén hozott létre királyságot.
  • Catalhöyük neolitikus feltárása: 18 szintű neolitikus tell, falfestményekkel, domborművekkel
  • Pergamon: Pergamon akropolisza volt a fővárosa az Attalid dinasztiának. Pergamon az ókori világ egyik legfőbb tudományos központja volt, templomokkal, színházakkal, könyvtárakkal.
  • Selimiye-mecset és a közösségi komplexum
  • Xanthos-Letoon: Lükia egykori fővárosa volt.
  • Hierapoli és Pamukkale: görög behatással épült fürdők és tempolom
  • Göreme Nemzeti Park és Kappadókia: a 4. századhoz köthető, kőbe faragott sziklaváros