+36/1 312 53 47

Jordánia

  • Hivatalos név: Jordán Hasimita Királyság
  • Terület: 89 342 km2
  • Lakosság: 6 500 000 fő (79% városi)
  • Főváros: Ammán
  • Szomszédos országok: Szíria, Irak, Szaúd-Arábia, Izrael, Palesztina
  • Hivatalos nyelv: arab (egyéb nyelvek: angol)
  • Hivatalos pénznem: jordániai dínár
Az Akabai-öböllel keskeny partszakaszon érintkező ország túlnyomó rész a nyugat felé enyhén emelkedő Szír-Arab-táblavidékhez tartozik. Nyugaton meredek peremmel szakad le a Jordán-árokban, amelynek legmélyebb részét a Holt-tenger (-417 méter) sós vize tölti ki. Az ország legmagasabb pontja az Esz Szara hegységben (Rász-el-Hasmm csúcs, 1854 méter) emelkedik. Jordánia egyetlen, és így legfontosabb vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó. Éghajlata az ország nagy részén kontinentális illetve sivatagi. Egyedül az északnyugati rész a kivétel, ahol is a mediterrán éghajlat az uralkodó. Legfontosabb települési a főváros mellett Ez-Zarka, Irbid, Ar Russayfah és Wadi as Sir. Államformája alkotmányos örökletes monarchia, királyuk jelenleg II. Abdullah bin Al Husszein. Tagja az ENSZ-nek, IMF-nek, OIC-nek és az Arab Ligának is. 15 repülőtere és egy nagy kikötője van. Közigazgatási szempontból 12 kormányzóságra oszlik fel. Az arab világban az egyik legkozmopolitánabb országának számít. Élővilágát számos természetvédelmi terület hívatott megvédeni. Kiemelendő a Dana Természetvédelmi Terület, amelyet az UNESCO bioszféra-rezervátumnak nyilvánított. Etnikai megoszlását tekintve az ország nagy részét jordániai arabok (59%) lakják. A második legnépesebb csoportot a palesztin arabok (39%) adják. A maradék 2%-ot cserkeszek, csecsenek, kurdok és dagesztáni örmények teszik ki. Vallási összetétele: szunnita muzulmán (92%), keresztény (6%), egyéb (2%) A mai Jordánia területét az ókor nagy hódítói, az asszírok, a perzsák, a görögök és a rómaiak hosszabb-rövidebb ideig fennhatóságuk alá vonták. A 7. század közepén e terület is az arab világbirodalom része lett. A törökök 1517-ben foglalták el, és pontosan négy évszázaddal később, 1917-ben az angolok megszállásával ért véget a török uralom. 1920-ban a Népszövetség Nagy-Britanniának ítélte mandátumterületként. A következő év április 1-jén Transzjordániai Emirátus néven formálisan függetlenné vált, de tulajdonképpen brit protekturátus maradt 1946-ig, amikor kikiáltották a Transzjordániai Hasemita Királyság függetlenségét. Ennek napja május 25.-e volt, ez azóta is az ország legfőbb nemzeti ünnepe. Az ország nevét 1949-ben változtatták Jordániára, miután elfoglalta a Jordán folyótól nyugatra eső területet, amit a britek a megalakítandó palesztin állam területének szántak. Ezt azonban 1967-ben, a hatnapos háború során elvesztette, a terület izraeli megszállás alá került. Jordánia 1988-ban a területről jogilag is lemondott a palesztinok javára. Legfontosabb ásványkincse és egyben legfőbb bevételi forrása a kálisó és a foszfát, amelyek a műtrágyagyártás alapanyagai. Ipara fejletlen, textil- és élelmiszergyártás, kőolaj-feldolgozás jellemzi. A gazdaságban jelentős problémát okoz a magas munkanélküliség (16%, nem hivatalos adatok szerint 25-30% is lehet). A művelhető területeken, a Jordán völgyében déligyümölcsöt, zöldségféléket, dohányt és gabonaféléket termesztenek. A fennsíkokon kecske- és juhtartás jellemző. Idegenforgalma egyre jelentősebb, habár a térségben tapasztalható politikai instabilitás átmenetileg visszavetette az ebből származó bevételeket. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Irak, Amerikai Egyesült Államok, Németország, India, Kína, Szaúd-Arábia, Izrael, Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország. Jordánia „titokzatos világ”-nak számít, hiszen Keresztelő Szent János a Jordán-folyó vizében keresztelte meg Jézus Krisztust, továbbá Mózes a Nebo-hegyen itt pillantotta meg a Holt-tengert és Jeruzsálemet. A keresztesek az ország területén keresztül vezették seregeiket Jerashon, az ősi római városon keresztül délre, a Mujeb-völgyre néző Kerak felé, amely a Jeruzsálemi Királyság egyik legfőbb erődje volt. Jordánia leglátogatottabb helyszíne egészségturizmus szempontjából az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger. Az UNESCO három területet jelölt ki kulturális világörökség címen:
  • Petra történelmi város: leginkább a sziklába vájt és faragott szerkezetéről, tovább vízcsatornázási rendszeréről híres. A sziklák vöröses színt mutatnak, így gyakran „Rózsaváros”-nak is nevezik. Az egykori arab törzs, a nabateusok fővárosa volt. Az európai civilizációnak csak 1812-ben vált ismertté, amikor egy svájci utazó, Johann Ludwig Burckhardt felfedezte azt. Jordánia talán leglátogatottabb helye.
  • Quesir Amra: az egyik legjobban ismert sivatagi kastély. A 8. század elején, tehát a korai iszlám korában építtette a későbbi Umayyad kalifa. A kastély leginkább kikapcsolódási, vadászási helyet nyújthatott annak idején. Freskói világhírűek, hiszen valószínűleg még az iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt készülhettek.
  • Umm ar-Rasas: egy nagy terület, ahol jelenleg is régészeti feltárások zajlanak. Eddig sikerült a román, a bizánci és korai iszlám időkből különféle romokat feltárni. A terület nagy része még feltáratlan. Eleddig polgári házakat, katonai táborokat és számos templomot sikerült megtalálni. A legfontosabb felfedezés a Kr. u. 785-ben épült St. Stephen templom mozaikos padlója. Különféle vadászati és halászati kompozíciókat jelenít meg, továbbá a főbb környező városok (Amman, Madaba, Areopolis, Jeruzsálem stb.) képeit.
  • Wadi Rum: „A Hold völgye”. Egy régi monda szerint az Úr megteremtette a világot, majd szétoszlatta ügyes kezű angyalait, hogy fessenek be mindent, amit meglátnak. Amikor azonban dolguk végeztével visszatértek, az Úr észrevette, hogy a Jordán folyótól déle van egy terület, amely bizony fehéren maradt. Mérgében az összes angyalt odazavarta, hogy telítsenek be ott mindent színekkel. Nos, innen származik a Wadi Rum sivatag színpompázatos környezete. A Wadi Rum 70 kilométerre található Jordánia búvárparadicsomától, Aqabától. Klasszikus „marsbéli” táj, több filmet is itt forgattak (Indiana Jones, Star Wars). Sziklaképződményei lenyűgözőek, ahol egyébként minden mást sivatagi homok takar. A híres brit ezredes, író és régész – Arábiai Lawrence – többször csodálattal szólt a területről. Éjszaka csillagok milliárdjai világítanak tisztán a sötét égboltot megpöttyözve.