+36/1 312 53 47

Egyiptom

  • Hivatalos név: Egyiptomi Arab Köztársaság
  • Terület: 1 001 450 km2
  • Lakosság: 70 832 400 fő (43% városi)
  • Főváros: Kairó
  • Szomszédos országok: Líbia, Szudán, Izrael
  • Hivatalos nyelv: arab (egyéb nyelvek: angol, francia)
  • Hivatalos pénznem: egyiptomi font
Az Afrika északkeleti részén elhelyezkedő ország északon a Földközi-tengerrel, keleten a Vörös-tengerrel érintkezik. A Nílus termékeny völgye dél-északi irányban átszeli a jórészt a Szaharában fekvő országot. A völgytől nyugatra az országot területének kétharmadát borító Líbiai-sivatag, keletre az Arab-sivatag és a 2000 méter fölé emelkedő Egyiptomi-hegyvidék terül el. A Szuezi-csatorna és az Akabai-öböl közé ékelődő Sínai-félsziget már átmeneti terület Ázsia felé, ugyanis Egyiptom az egyetlen afrikai ország, amely szárazföldi átjáróval rendelkezik Ázsiába. Itt emelkedik az ország legmagasabb csúcsa, arab nevén Gebel Katrína (Szt. Katalin-hegy, 2629 méter). Legnagyobb vízfolyása a Nílus, amelyet már az ókori egyiptomiak is nagy sikerrel használtak öntözésre. Mellékfolyója nincsen, csak mesterséges öntözőcsatornák ölelik körül. Egyiptomot a sivatagi éghajlat uralja, kivéve azokat a szubtrópusi területeket, amelyek a Földközi-tenger partján vannak. A havazás nagyon ritka, általában az is a Sínai-hegy környékén jellemző. Népcsoportjai: egyiptomi arab (99%), egyéb (1%, görög, núbiai, európai) Vallási megoszlás: szunnita muzulmán (94%), kopt keresztény (4%), egyéb keresztény (2%). Fontosabb települései a fővároson kívül Alexandria, Gíza, Subra-el-Haima, Port Said, Szuez. 27 kormányzóságra oszlik közigazgatásilag. Államformája parlamentáris köztársaság. Ásványkincsei közül jelentős a kőolaj, a földgáz, a foszfát és a vasérc. Ipara sokrétű (vas- és alumíniumkohászat, cement- és műtrágyagyártás, kőolaj-finomítás, repülőgép- és autóössszeszerelés, kábelgyártás, híradástechnika). Az élelmiszer- és textilipar még napjainkban is vezető ága az iparnak, de súlya a vegyipar, a kohászat és a gépgyártás gyorsabb fejlesztése következtében csökken. Évezredeken át az egyiptomi gazdaság alapja a Nílus nyári végi áradása volt. Az új asszuáni Nagy-gát megépítésével (1960-1971) a folyó vízjárását egyenletesebbé tették, az öntözött területek növekedtek, elektromos energiát termelnek, de felbomlott a völgy ökológiai egyensúlya. A termékeny iszap a víztározóban marad, csökkent a folyó halállománya, a túlöntözés miatt szikesedés lépett fel. A mezőgazdaság bevételei csaknem kizárólag a földművelésből adódnak, az állattenyésztés jelentéktelen. Az öntözés és az éghajlati feltételek egy éven belül két termésbetakarítást tesznek lehetővé. A téli kultúra terményei a búza, az árpa, a hüvelyesek és zöldségfélék. A nyári kultúrában a gyapotot, cukornádat, citrusféléket, kukoricát és datolyát termesztenek. Az országnak jelentős bevételei vannak az idegenforgalomból és a Szuezi-csatorna tranzitdíjából, ami az egyetlen vízi átkelőhely Európa és Ázsia között úgy, hogy Afrikát meg kellene kerülni. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: Amerikai Egyesült Államok, Olaszország, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Szaúd-Arábia, Irak, Irán, Libanon, Líbia. A mai Egyiptom földje az emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Nílus völgyében már időszámításunk előtt 5000 évvel emberi települések alakultak ki. Az egyiptomi Nap-központú kultúra hihetetlen sok hagyatékot adott a világnak. Később a Római Birodalom egyik provinciája is lett. Az arab hódítás 639-ben történt. Ettől kezdve 1517-ig, a török hódítás kezdetéig, különböző helyi dinasztiák uralkodtak. A 16. század elején a Török Birodalom fennhatósága alá került, majd 1914 decemberében brit védnökség lett, ezt követően 1922. február 28-án formálisan függetlenné vált, de az angol csapatok 1936-ban vonultak ki a területről. Teljes függetlenségét csak a második világháború után nyerte el, amely alatt egyébként súlyos harcok színtere volt. A Nasszer vezette 1952-es forradalom vezetett a királyság megszüntetéséhez és 1953-ban a köztársaság kikiáltásához. Háborúba keveredett Izraellel, az izraeliek által elfoglalt egyiptomi területek visszaadásáról 1979-ben állapodtak meg, békeszerződéssel vetve véget a 30 éves háborúskodásnak. Az izraeli haderő 1982-ben vonult ki teljesen a Sínai-félszigetről, ahol azóta nemzetközi megfigyelő erők (MFO) ellenőrzik a tűzszüneti megállapodás betartását. Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. A legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény, az Al-Azhar Egyetem is itt található (Kr. u. 970-ben alapították). Filmipara kiemelkedő, a „Kelet Hollywoodjának” is szokás nevezni. Évente több száz filmet készítenek. Érdekesség, hogy az egyetlen muszlim ország, ahol megünneplik a húsvétot.
UNESCO Világörökségek, Egyiptom
  • Théba és a thébai nekropolisz: Ámon isten városa. A Közép- és Újbirodalom alatt az Egyiptomi Birodalom fővárosa volt. Templomaival és palotáival (Karnak, Luxor), továbbá a Királyok és Királynők völgyének nekropoliszaival tükrözi az egyiptomi civilizáció fénykorát. Tutanhamon világhírű sírja a Királyok völgyében található.
  • Kairó történelmi városa: az egyik legrégebbi iszlám városok egyik, híres mecseteivel, madraszáival (oktatási intézmény) és hammámjaival (fürdő). A 10. században alapították, az iszlám világ központja volt sokáig, aranykorát a 14. században élte.
  • Abu Mena: Szent Menász nagyvértanú (Kr. u. 296-ban halt tanúhalált) sírjára épült szent város a kereszténység korai időszakában.
  • Memphisz és nekropolisza (Halottak városa): Az Óbirodalom fővárosa volt. Itt találhatóak a híres gízai piramisok, továbbá templomok, sírok és a Szfinx is.
  • Núbiai műemlékek, Abu Szimbel és a Philae-i Ízisz-szentély: Abu Szimbelnél a homokkőből kifaragott II. Ramszesz temploma, Philae-nél az Ízisz-szentély található. Sokáig veszélyeztetve volt a Nílus emelkedő vízszintje miatt, de egy nemzetközi együttműködésnek köszönhetően meg lettek mentve.
  • Szent Katalin-kolostor: ortodox kolostor a Horeb-hegy lábánál. Az Ótestamentum szerint Mózes itt kapta meg a Tízparancsolat tábláit. A 6. században alapított kolostor a legrégebbi keresztény kolostor, amely még mindig a kezdeti funkcióit látja el.
  • Bálna-völgy: az egyiptomi Nyugati-Sivatagban található, nevét a felbecsülhetetlen értékű, legkorábbi, mára már kihalt bálnafaj alapján (Archaeocetu) kapta. Ez alapján lehetett megállapítani, a jelenleg vízi életmódot folytató emlősök egykor szárazföldi állatok voltak.