+36/1 312 53 47

Ha velünk jönnek az Ezeregyéjszaka világába, perzsa verseket hallgatunk majd szúfi költőóriások sírjainál, szőnyegre, miniatúrákra és ötvös remekekre fogunk alkudozni Szamarkandban és Iszfahánban, friss kávét fogunk szürcsölgetni egy forró óvárosi utcácskában, Jeruzsálemben, vagy vízipipázni fogunk régi téglahidak lábainál valahol Észak-Iránban. Megváltónk lépteit követjük végig megszületésétől, csodatételein keresztül a Szent Sírig, és látjuk majd a helyet, ahol az iszlám egyetlen igaz Prófétája a mennyekbe emelkedett.

Az ókor legügyesebb kalmárnépeinek mai városait keressük fel és magunkba szívjuk a Szahara nyugati végeinek bódító illatait. Ha velünk jönnek az Ezeregyéjszaka világába, kultúránk egyik legfontosabb bölcsőjébe teszünk majd kirándulást szőlőt eszünk Jazd archaikus városának széltornyai alatt a hűs huzatban.

Az akkádok nevezték talán először kababu-nak a nyárson sült húst a világon, és ez sokat elárul a térség konyhaművészetének történelmi mélységeiről. Mezopotámia gyümölcsöskertjeihez hozzátehetjük még a Bibliában gonddal felsorolt ehető állat-, és növényféléket, valamint a páratlan ókori kereskedelmi hálózatot. Ezekre helyezzük Naszreddin Hodzsa Bagdadjának kifinomult főúri perzsa konyháját, annak hatását az iszlám világra, és megkapjuk azt az alapot, amiből az Ezeregyéjszaka országaiban a mai napig főznek: bárányt ezerféleképpen, aszerint, hogy a Selyemút lovasnomádjai kedvelik, vagy úgy, ahogy a Mediterráneum minden gasztronómiai rafinériájával felvértezett Közel-Keleten. Pisztáciát, mandulát, datolyát, mazsolát, mézet a földkerekség legjobb süteményeibe. Szőlőt, dinnyét, barackot. Az egészhez vegyük hozzá a Közel-Kelet keresztény étkezési hagyományait, tejtermékeit, borát és igazán elégedetten csettinthetünk…