+36/1 312 53 47

Etiópia – Tények és képzetek

Írta: Régi Tamás kulturális antropológus, Afrika-kutató, az Etiópia a Tana-tótól Lalibeláig nevű út csoportvezetője

Képzeljünk el egy afrikai országot, nem messze az egyenlítőtől északra, aminek majdnem a fele 1500 méter felett fekszik. Ebből a hatalmas platóból 3000 és 4000 méter feletti csúcsok törnek az ég felé, és olyan zöldellő folyóvölgyek kanyarognak közöttük, amelyek évszázadokon keresztül az afrikai kontinens legsikeresebb földművelő birodalmait tartották el. Itt gyűlik össze a Kék-Nílus vize, ami a világ leghosszabb folyójának, a Nílus vízhozamának több mint hatvan százalékát adja. Ezen a magasföldön alakult ki az örmények után a világon másodikként, közel 1700 éve, a keresztény államiság!
Az európaiak számára sokáig nehéz volt elhinni és elfogadni ezeket a tényeket. Utazók, kémek, misszionáriusok, kutatók egészen a huszadik század közepéig bizonytalanok voltak nagyon sok mindenben Etiópiával kapcsolatban, még akkor is, amikor az afrikai kontinens legtöbb rejtélyét már sikerült tisztázniuk. Sőt, azt lehet mondani, hogy Etiópia a mai napig számos területen tartogat meglepetéseket a kutatóknak és az utazóknak.
De lássuk röviden, hogy mi is az, amit biztosan tudunk erről az országról.

A Simien-hegység Etiópiában
A Simien-hegység Etiópiában

Az ország területe több mint egymillió egyszázezer négyzetkilométer, azaz körülbelül akkora, mint Spanyolország és Franciaország együttesen. Ha a dél-etiópiai Moyaléból az ország legészakabbra fekvő határáig szeretnénk autózni, 1800 kilométert kellene megtennünk, azaz annyit, mint mondjuk Budapesttől Moszkváig. És a kelet-nyugati tengelye még ennél is hosszabb az országnak. Ennek a hatalmas területnek a nagy része 1500 méter felett fekszik, a főbb városok 2000 méterrel magasabban fekszenek, mint a tengerszint. Ebből következően, bár közel vagyunk az egyenlítőhöz, az ország nagy részben kellemes trópusi hegyi klímával bír, vagyis az utazó úgy érezheti, mintha állandóan tavasz lenne. Ezt a magasföldet azonban mélyföldek, sivatagok és szavannák határolják, amelyek klímája már jóval melegebb a magasföldinél. Ebből kifolyólag az ottani élővilág is más képet mutat.

Etiópiára sokszor mondják, hogy nem is afrikai ország. Ez, kulturális értelemben, ha kissé eltúlzott is, hordoz némi igazságot. Az országban az utóbbi évezredekben keveredtek a Dél-Arábia felől beérkezők az itt élő és a Szudánból ideérkező népekkel, aminek eredménye a mai nagyon változatos etiópiai népesség. Közel száz különböző nyelv és nyelvjárás létezik az országban, amit körülbelül 80 etnikai csoport beszél.

Az ország modern mindennapi kultúráját erősen meghatározzák a keresztény hagyományok – a lakosság több mint 60 százaléka ortodox vagy protestáns keresztény – s körülbelül 33 százaléka muszlim vallású. Emellett a mai napig sok helyen az emberek természetközeli, törzsi vallásokat követnek, ám közülük is egyre többen veszik fel a kereszténységet.

Ortodox kereszténység Etiópiában
Ortodox kereszténység Etiópiában. Fotó: Bodó Gábor.

Bár első olvasatra úgy tűnik, hogy egy ilyen kulturálisan és nyelvileg sokszínű ország nem lehet egységes, ez távolról sincs így. Kevés helyen érzi az utazó azt a büszke és összetartó nemzeti identitást, mint Etiópiában. Ez Afrika egyetlen országa, amit soha nem sikerült gyarmatosítani. Afrikában egyedül ennek az országnak van a mai napig használt saját ábécéje és írása. Ez jelenleg Afrika egyik gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő országa. Itt alapították és itt van az Afrikai Unió központja és Nairobi mellett itt van az ENSZ afrikai központja is.

Ezek tehát a tények röviden, és ami ezen túl van, azt érdemes személyesen megnézni.

Az Afrikai Unió központja Addisz Abeba-ban, Etiópia
Az Afrikai Unió központja Addisz Abeba-ban, Etiópia. Fotó: Agra.