+36/1 312 53 47

Egy szobaturista élményei: Burma és az Élő Buddha-szobor

Kíváncsiságom Burma iránt egy fotóval kezdődött. Emlékszem a pillanatra, amikor rábukkantam. Abban a pillantásban azt éreztem, hogy soha ilyen szépet nem láttam. Nem az arany csillogása okozta, hanem valami különös, varázslatos sugárzást éreztem. A kép címe: A szerzetes mosdatja a Mahamuni Buddhát. Percekig szinte lélegzetvisszafojtva néztem és megnyugodtam.

Mi vagy ki is ez a csodatévő, nemzeti szimbólummá vált Mahamuni Nagy Buddha-szobor, akit Élő Buddhának is neveznek, és miért élő és miért mosdatják? Miért Burmát tartják a legbuddhistább országnak, és miért olyan kedvesek és segítőkészek ott az emberek? Egyre kíváncsibb lettem, olvastam és olvastam, kerestem a válaszokat, amelyek újabb kérdéseket vetettek fel, majd azt vettem észre, hogy szerelmese lettem Burmának, a burmai embereknek és annak a sok csodának, amit ott láthat és élhet át az ember. Burma káprázatos látnivalóiról most nem ejtek szót, mert meghaladná az írásom kereteit, de a végén mutatok egy rövid videót.

Burma vagy Mianmar

Az ország nevét 1989-ben változtatták Burmáról Mianmarra, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem hagyta jóvá ezt a módosítást. Ez az oka, hogy mindkét elnevezéssel találkozhatunk. Burma – a hosszú ideig tartó politikai elszigeteltsége miatt – az indokínai régió talán legkevésbé ismert országa, de valószínűleg rövid időn belül felfedezik maguknak a turisták a lenyűgöző szépségű látnivalói miatt.

Burma, a legbuddhistább ország

A szerzetesek és a népesség arányát tekintve Burma a legvallásosabb buddhista ország a világon. A buddhista szerzetesek (bhikkhu) több mint ötszázezren, az apácák (bhikkhuni) körülbelül hetvenötezren vannak. A lakosság közel 89 százaléka buddhista vallású. A buddhizmusnak három nagy iskolája alakult ki. Burmában a szigorúbb szabályok szerint működő théraváda buddhizmus terjedt el. A férfiak számára szinte kötelező, hogy életükben legalább egyszer szerzetesnek álljanak, és leborotválják a hajukat. Jellemzően ez többször is elfordul. A burmai szerzetesek többsége gesztenyeszínű (sötétebb bordó?), néha okkersárga ruhát visel, az apácák öltözéke rózsaszínű, és ők is leborotválják a hajukat.

Gyermekek képzése a burmai buddhista kolostorokban

A szülők fontosnak tartják, hogy gyermekeik többszöri – minimum egy hónapos – kolostori képzést kapjanak, amikor a fiúkból szerzetesek, a lányokból apácák válnak. Először általában 8-10 éves korukban küldik őket a kolostorba, majd 12 éves korukban, utána 14-16 éves korukban kapnak újabb képzést, és 17-20 éves koruk körül ismét visszatérnek, hogy akár éveket is ott töltsenek. A korai képzés legfontosabb célja, hogy a gyerekek mielőbb megismerjék a buddhista alapelveket, és így lehetőséget kapjanak a negatív viselkedések megelőzésére, amely jövőjükre káros hatással lehet. Megtanítják őket, hogy viselkedésüket úgy tudják kontrollálni, hogy a szándékaik és a cselekedeteik önmagukra és másokra ható következményei pozitív hatást váltsanak ki, mert minden gondolatunk, cselekedetünk hat a jövőnkre. A gyerekek számára a tanárok világossá teszik, hogy nem azért kell betartani a szabályokat, mert megbüntetik őket, hanem a helytelen viselkedés önmagában is negatív következményekkel jár.

Young novice monks sitting inside a Buddhist temple, Bagan, Myanmar.

A gyermekek napirendje egy burmai kolostorban

A gyerekek reggel 4 órakor kelnek. Mosakodás után imát tanulnak, amely az együttérzés felkeltését segíti, s boldogságot és jólétet kívánnak mindenkinek. Ezt követi a reggeli 5.30-kor. Az evés után rövid takarítás következik, majd 7 és 10 óra között oktatás folyik. Hetente több reggel, külön csoportban a szerzetes fiúk és az apácalányok, az idősebb szerzetesekkel együtt koldulni mennek, vagy nevezzük inkább adománygyűjtésnek, hogy így járuljanak hozzá a kolostor ételbeszerzéseihez. Ekkor csak mezítláb járhatnak, nem beszélhetnek, és nem fogadhatnak el pénzt. Nem nézhetnek az adományt nyújtóra, és nem köszönhetik meg az ételt, valójában a felajánló hálás a lehetőségért, hogy adhat. A gyermekek bőséges ebédet kapnak, mert a Buddha tanításai szerint a szerzetesek délután már nem ehetnek, másnap reggelig csak ihatnak. A képzések estig tartanak, 9 órakor aludni mennek a gyerekek.

Ha nagyon sok pénzed lenne, mit kezdenél vele?

Írásos kérdőívet töltettek ki ötven burmai 10–14 év közötti gyermekkel. A tizenegy feltett kérdés egyike: ha nagyon sok pénzed lenne, mit kezdenél vele? A válaszok valószínűleg csak számunkra meghökkentőek. A gyerekek háromnegyede azonnal lemondana a pénzről mások javára. A legtöbben pagodákat építenének és újítanának fel, felajánlanák a pénzt a kolostoroknak, vagy a szegényeket támogatnák. Mások a hazának építenének gyógyszergyárat, utakat, hidakat, stb. Többen saját képzésükre fordítanák a pénzt, hogy orvosok, mérnökök, ápolók lehessenek. Az ötven gyermekből csak négy említett anyagi javakat, melyeket megvásárolna magának.

Burma, a kedves és mosolygós emberek hazája

A fentiek ismeretében talán jobban értjük a burmai nép figyelmességét, kedvességét és mosolyát. Egy világutazó barátom mesélte, hogy teljesen lenyűgözte Burma szépsége és hogy annyira másképpen él ott a szegénység és gazdagság, a nehézség, az öröm, az indokolatlannak tetsző, ám őszinte mosoly, a báj, hogy ő maga is folyamatosan mosolygott. Hihetetlen szépségű kincsei vannak Burmának, az utazók mégis az emberek önzetlen kedvességét és mosolyát emelik ki elsőként. A szívéből talán mindenki ott hagy egy darabot, és mindig visszavágyik, nehéz pillanatokban pedig erőt meríthet a burmai emberek életfelfogásából.

A szerzetes mosdatja a Mahamuni Élő Buddha-szobrot

Indokínában három nemzeti szimbólummá vált Buddha szobor van, ezek egyike Burma Mandalay városában a Mahamuni Nagy Buddha-szobor, vagy más néven Élő Buddha-szobor. Úgy tartják, a Buddhának csupán öt olyan képmása létezik, amely még életében készült. Kettő Indiában, kettő a Paradicsomban, az ötödik a Mahamuni pagodában van. Ez utóbbit Bodawpaya király szállíttatta ide az 1784-es hadjárat idején. Az Élő Buddha-szobornak csodatévő szerepet tulajdonítanak, ezért nagy vallási tisztelet övezi, zarándokok tömegei keresik fel. Az eredetileg ércből öntött szobrot már olyan vastagon fedik a hívők által felragasztott aranylevelek, hogy az eredeti forma alig látszik. A 3,82 méter magas szobor 6,5 tonnát nyom. Minden reggel négy órakor egy kiválasztott szerzetes – a fehérbe öltözött segítőivel – egyórás szertartáson mossa meg a Buddha-szobor arcát. A látogatók távolról nézhetik. A szertartás után is csak férfiak mehetnek a Buddha-szobor közelébe.

Burma szépsége

Burma elképesztő szépségű látnivalóinak ismertetésébe nem kezdek bele, mert sok oldalt írhatnék, de figyelmébe ajánlom ezt a nem egészen négyperces videót. Talán Ön is rajongója lesz Burmának.

Források

  • Balázs Géza: A laoszi élő buddhizmus (http://epa.oszk.hu)
  • Jankovich Andrea: Koncentráció – moralitás – bölcsesség – Egy buddhista kolostor képzési programja Myanmarban (http://epa.oszk.hu)

szobaturista_logo_01