+36/1 312 53 47

A királyok földjén – erődök és paloták Rádzsasztán államban

Rádzsasztán India legnagyobb állama, szó szerinti fordításban a Királyok Földje. Számos kisebb-nagyobb törzs szövetségéből alakult, hogy meg tudják védeni földjüket a terjeszkedő hatalmakkal, különösen a hódító iszlámmal, azaz a mogul birodalommal szemben. A terület virágkora a 14–19. század közé tehető, ekkor épültek a védelmi szerepet ellátó hatalmas erődrendszerek. Kezdetben hegyek tetején, mint Amberban, Jodhpurban; majd később, a békésebb időkben inkább már sík terepen, mint például Jaipurban – bár ez utóbbiak inkább már palotaegyüttesek voltak.

Az erődök és paloták felépítése

A többnyire hatalmas falakkal körbezárt, kapukkal tagolt területen tömbszerűen épült egybe az erőd, amely szükség esetén egy kisebb városnyi ember befogadására és ellátására is alkalmas volt.

A paloták felépítése bonyolultabb volt. Több szinten helyezkedtek el a fogadóterek, csarnokok, lakóterek, udvarok, pavilonok, szentélyek, melyeket lépcsők, valamint rámpák kötöttek össze. A helységeket kertek, kisebb tavak, medencék tagolták. Ez utóbbiakra a száraz és forró sivatagi levegő miatt is szükség volt, természetes légkondicionálóként is működtek. A jaipuri Hawa Mahal, a „Szelek Palotája” faragott és áttört homlokzatán beáramló szellők ugyancsak a levegő hűsítését segítették.

A városok és az építészet sajátosságai Rádzsasztán állam területén

Az épületeket homokkőből, vagy fehér márványból építették. Jaipur a „Rózsaszín város”, mivel a vörös- és rózsaszín homokkőből emelt épületek a meghatározóak. Jodhpur a „Kék város”. A házak falát kékre festették, amely szín taszítja a rovarokat és a meleget, illetve Síva istenség színe is: az itt élő számos, Síva-követő bráhmin (pap) miatt. A Thar-sivatag mélyén található Jaisalmer, az „Arany város”, mely sárga homokkőből épült.

Rádzsasztán tipikus építészeti megoldása a „dzsárokha”, a kiugró kőablak. Emellett mind az erődök, mind a paloták sokszor magukon viselik a mogul építészet elemeit is, például a boltíveket, vagy a lakóterek kényelmesebb kialakítását. Ugyancsak a mogul paloták hatására alakult ki idővel a férfiak és nők elkülönített lakhelye, a „mardáná” és a „zenáná”.
Az épületek megjelenését gazdagították az áttört, csipkeszerűen kiképzett motívumok. A falakat sokszor tükör-, illetve drágakő-berakások, valamint az udvar mindennapi életének jelenetei díszítették, mint például Amberban, vagy Jodhpurban.